Csendes letéti áron
párnámra dönt az álom,
lízingelem az időt,
mialatt ábrándozom, hogy elragad az álom.
Elhallgattatnád?
Azt a vénszájú öreget, ki azt mondja:
de megöregedtem!
Elhallgattatnám!
Belé fojtanám az igazat,
magamba tölteném a hamisat,
az időt álló Kriszta Chrisot!
18 lettél szépségem,
ma holnapra már vénségem,
feleségül veszlek, hogy eltemesselek,
de előtte az otthonban kergülj meg a demens részlegen!
Neked kellett az élet,
szépségével, sikerével,
szépséges pénzeivel gazdag lettél,
mára már eléggé, hogy kriptára költsd,
benn ne felejtsd a kamatot!
Lefizetheted belőle a papot,
hogy csak csupa szépeket mondjon.
KriSzta drágám! Boldog szülinapot!
