" Ahol egy álom tragikus véget ér,
ott kezdődik a reményt vesztettség.
S mikor a bú végleg kiszipolyozta lelkünket,
Elkezdődnek az új tervek szövése,
a bosszú édes ízének megismerése."
-ez az után fogalmazódott meg bennem, miután az osztályfőnököm diszkriminált.
A szabályokat elhagyva kedvtelésből egyszerűen csak kizárt egy számomra fontos versenyből.
Persze a rákövetkezendő éven, amikor ismét megtartották a versenyt bezsebeltem a díjat. Azon az éven a bosszú vezérelte minden cselekedetemet....végülis bejött.
"Vannak olyan dolgok az életben,
amiket sohasem változtathatsz meg.
Pont ami a véredbe van kódolva.
Bármennyire is elfojtod,
ki irtani nem tudod."
-nos ez akkor villant át az agyamon, amikor azok a tulajdonságok jelentek meg bennem, amiket mindig is utáltam az apámban. Hiába próbáltam kontrollálni, gyakran elszakadt a húr.
"A kísértés olyan, mint egy vírus.
Belülről kezd el enni,
míg végül látható nyomai lesznek rajtad."
-konkrétan ezt a fogyókúra ihlette meg bennem. Képtelen vagyok nemet mondani az édességeknek és csak hízok.
"Nem az az igazi barát, aki megosztja veled a füvet.
Hanem az, aki eldobja azt érted."
-miután elhívtak egy drog partyra rájöttem, hogy nem szabad azokhoz a személyekhez kötődnöm akik képesek lennének megmérgezni . Márpedig azok nem neheztelhetnek rám, akik azt mondják barátaim és mégis helytelen útra sodornak. A barátság kapcsolatában az emberek fejlődnek, a cuccozás is fejlődésemet szolgálta volna, csak éppen visszafele.
Így inkább hagytam őket a fenébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése